Az orvostudomány a jövőben más lesz

krev

Véreresztéstől át a géntechnológiához

Idővel az orvostudomány egyre érzékenyebb területekre jut. A korai középkor orvostudománya többnyire az ókor homályos elképzeléseire és feltevéseire alapult. Fokozatosan vizsgálták az emberi testet, a szerveket, azok szerkezetét és funkcióját,a vérkeringést, a vér összetételét,a sejtekek, de a baktériumokat, vírusokat, stb. is.


info

Információ csere

A DNS és a gének felderítésével az orvostudomány fontos területre tévedt, mert a DNS az örökítő információk hordozója. Amikor az ember csak információkkal foglalkozik, jogosak a kérdések: Mi az információ? Ha az anyagok csupán csak az információk hordozói, hogyan adják az információt tovább?


DNA

DNS, mint az információ hordozója

De térjünk először vissza a matériához.
A DNS biológiai, szálas makromolekula, amely az emberi kromoszómákban a sejtmagban helyezkedik el. (a molekula egy részecske, amely legkevesebb két összetett atomból áll). Most az orvostudomány tovább vonul, egyre érzékenyebb területekre hatol, és így jutunk a kémiailag legkisebb nem felosztható anyag elemeihez: az atomokhoz.


bunka

Atom – az orvosi kutatás végső állomása?

Jelenleg már azt lehetne mondani, hogy az atom az orvostudomány kutatásának és lehetőségeinek a végső állomása. Ennek ellenére ez nem lehetséges, a molekuláris biológiában is távol vagyunk a valós megoldásoktól – főképp a krónikus betegségek területén.


Kvantumfizika

Lemondva az anyagi és a kémiai síkról, a kvantumfizika bevonása az orvostudományba az egyetlen logikus és következetes mód.

kvantum

A kvantumfizika a szubatomális részecskék (elemi részecskék) tulajdonságaival foglalkozik. És itt jutunk el a valószínűleg legfontosabb kvantumfizikai ismerethez: Kettős anyagi aspektus létezik – egyrészt mint részecskék, másrészt mint sugárzás (Fizikai Nóbel-díj 1929-ben, Louis Victor Prince de Broglie).

Ez azt jelenti, hogy minden anyag részecskéjéhez egy elektromágneses mező tartozik, tehát minden egyes sejthez, minden szervhez, és minden okozóhoz is.


Fotonok

Az elektromágneses sugárzás „építő elemei“ a fotonok. A fotonok a fény részecskéi (fénykvantumok), amelyek fénysebességgel mozognak.


Sejtek kommunikációja

A további kutatás egy nagyon érdekes és izgalmas területre vezet bennünket, melynek döntő hatása van az élő szervezetekre: a biofotonok területére.

dna

Ezen a területen az elmúlt 20 évben nemzetközi szinten intenzív kutatások folytak a német biofizikus Albert Pop professzor közreműködésével.

Így lehetett bebizonyítani, hogy a sejtek fotonokat sugároznak, és az ismert biofizikusok abból indulnak ki, hogy a sejtek „fényvillámokon“ keresztül kommunikálnak. Így történik az információk fénysebbességes cseréje.

A biofotonok kutatásában vannak olyan ismeretek, hogy a DNS vevő és adókészülékként is működik.

A biofizikai szint magasabb rangú, mint a biokémiai. Irányítja őt, és megadja az anyag és a szervek struktúráját.

A Nóbel-díj tulajdonos Carlo Rubia (Nóbel-díj 1984-ben), a Genf melletti CERN nukleáris kutatóintézet főigazgatója Genf így fogalmaz: „Általában csak az anyagot tartjuk szemmel, mert őt láthatjuk és megérinthetjük. Viszont sokkal fontosabbak a kvantum kölcsönhatások, amelyek az anyagot összetartják, és befolyásolják a struktúráját.“ Ezt egészíti ki a kvantum-elektrodinamika is, mely többek között magas energetikai fizikai folyamatokat is tartalmaz, úgy mint a részecskék elektromágneses mező általi képződését (Fizikai Nóbel díj 1965-ben, R. P. Freynmann, J. Schwinger, S. Tomonaga).

A kvantum váltóhatás, amelyre Carlo Rubia professzor hivatkozik, egészen új világot nyit meg az irányító mechanizmus megértéséhez az élő szervezetben.

Nem kellene ezt az aspektust bevonni az orvostudományba?